A megoldás - ATPs

Közforgalmú gyógyszertár víziója digitalizált és optimalizált expediálási környezetben

Előterjesztés szakmai átgondolásra

dr. Potornai Lajos

Sajnos régóta azt látom, hogy hivatásunk rossz úton jár. Sokat gondolkodtam a lehetséges irányokról. Tapasztalataim azt sugallják, hogy szakítani kell a hagyományos, régmúlt időkre visszatekintő technikai gyakorlattal kivéve azt az alapvető hivatást ami a gyógyszerészet lényege és a beteg üdvét szolgálja. A gyógyszerészet számos területén szakmai tapasztalatokat gyűjtve összeállítottam egy javaslatot ami hitem szerint könnyíti, majd idővel megszünteti a gyógyszerészt terhelő számítógépkezelő, adatrögzítő lélekölő feladatokat és a gyógyszerészt ismét humán egészségügyi felelős szakemberré emeli. Ennek érdekében az alábbi célokat fogalmaztam meg:

Az elsődleges cél, hogy a lehető legkevesebbet kelljen foglalkozni azokkal az adatokkal amelyek a környezetünkben lévő informatikai egységekben már megtalálhatók.

Célkitűzés

• Az informatikai, adatrögzítői feladatok teljes mértékű automatizálása.

• A gyógyszerek raktározásának digitalizálása és összekapcsolása a gyógyszerész által felügyelt expediálási mechanizmussal.

• Magisztrális munkavégzés digitalizálása és optimalizálása.

• A lakossági hozzáférés szélesítése (ügyelet, kistelepülések).

• Gyógyszerészi kompetenciák racionalizálása, kiterjesztése.

• Gazdasági racionalizálás

Mint tudjuk a gyógyszertárakban működő informatikai lokális hálózatok mindegyike kötelezően kapcsolódik az internetre. Ezen kívül rendszereink más technológiával is (GPRS modem -> NEAK) kapcsolódnak patikán kívüli hálózatokhoz. Valahányszor elindítjuk számítógépünket a gyógyszertárban azonnal kapcsolatba kerülünk a rendszergazdánkkal, a NEAK-al, a NAV-al, a Belügyminisztériummal, az EESZT-vel, a HUMVO-val a nagykereskedőkkel, fiók vagy kézi gyógyszertárunkkal, WiFi-n keresztül kiszolgált perifériális eszközeinkkel, web oldalunkkal.
Amikor az orvos gyógyszert rendel a betege számára, akkor a gyógyszer kiadásához szükséges valamennyi információ megtalálható az említett kapcsolatokban.
Kivétel nélkül minden adat rendelkezésre áll. Minden adat rögzítése annak a felelőssége aki feltöltötte azt valamelyik rendszerbe. Mindegyik rendszer szakmailag valid, emiatt elméletileg nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy bármely már feltöltött adatot utólag kelljen bárkinek is ellenőrizni, megváltoztatni, kétségbe vonni stb. Ezért értelmetlennek, tehát feleslegesnek tartom az emberi közreműködést ezen a területen. Megítélésem szerint minden adat rendelkezésre áll, minden rögzített adatnak van felelőse, minden adatrögzítés visszakereshető az informatikai naplókban tehát a gyógyszer kiváltásakor használt adat elemek ellenörzésének teljes folyamata tökéletesen automatizálható. Nincs szükség emberi beavatkozásra. Kivéve természetesen azt az esetet, amikor az automatizált adatellenőrzés esetleg bármely okból hibára fut. A hiba értelmezése szakembert igényel, mégpedig a hiba jellegéből adódóan vagy informatikai vagy egészségügyi szakembert.
Cél tehát a gyógyszertári adatkezelés teljes automatizálása.

Az informatikai fejlődés olyan eszköz megjelenését segítette elő, amely tökéletes szakmai társ tud lenni a mindennapok során. Ez a patikarobot. Bevezetésével megszűnik a rengeteg gyaloglás a raktár-tára viszonylatban. Ugrásszerűen nőhet a gyógyszerbiztonság folyamata. Megszűnik a FIFO probléma, csökken a lejárati selejt, racionalizálható a portfólió. A robot nem fárad el. A beérkező gyógyszereket is képes betárolni felügyelet nélkül. A teljes gyógyszertár klimatizálása helyett elegendő csak a robot klimatizálása a PhHg által elvárt hőmérsékleti tartományokban, ami igen lényeges energetikai ráfordítás megtakarításához vezet. Egyszóval a robot kifejezetten hasznos segítség a gyógyszertár üzemeltetésében. Mivel a gyógyszertári informatikai rendszer össze van kötve a robottal, ezért a beteg által kért gyógyszer gyakorlatilag a tárához vagy a tára közelében kialakított kiadóba érkezik emberi kéz érintése nélkül.
A szakmai fejlődés fontos elemeként látom a robotizációt ezért céljaim között ez is feltétlenül szerepel.

Amennyiben el tudjuk érni, hogy a gyógyszerkiadáskor használt adatok ellenőrzése automatikus legyen, akkor a gépkezelői feladatok lényegesen szűkülnek, egyszerűvé válnak. Oly mértékben egyszerűsödhetnek, hogy azok megadását (pl. TAJ-szám) nyugodtan rábízhatjuk a betegekre is. Mi gyógyszerészek visszatérhetünk a kiadandó gyógyszer használatának értelmezéséhez, tanácsadáshoz mert jut rá idő. A mai gyakorlat szerint a gyógyszerész a tára mögött áll (ül) egy védőfelület mögött (üveg vagy plexi) és kezeli a számítógépet miközben szükség szerint kommunikál a beteggel.
A folyamat lényege, hogy a gyógyszerész a szakmai tudását a beteg rendelkezésére bocsátja.
Ez az állapot még néhány évvel ezelőtt is teljesen elfogadható, minimális egészségügyi kockázatú volt. Napjainkban azonban megváltozott a világ (biohazard) és szerencsés lenne, ha a gyógyszerész úgy tudná rendelkezésre bocsátani szakmai tudását, hogy ne kelljen feltétlenül a fizikai valóságában a beteggel szembe állnia. Szerencsére a technikai fejlettség ezt minden további nélkül lehetővé teszi. Lehet olyan megoldást választani, ahol a beteg és a gyógyszerész közötti elválasztó üvegfal a mennyezetig ér és a kommunikáció kétoldalú kihangosításon keresztül történik. Ilyen megoldás van pl. a bankok főpénztáraiban is. Létezhet olyan megoldás is, ahol a beteg video kapcsolatban lehet a gyógyszerésszel úgy, hogy mindkét fél látja és hallja egymást. Ebben az esetben a tára mögött lévő gyógyszerészt és a beteget egyaránt nagylátószögű kamera figyeli és közvetíti a képet a másik fél kijelzője számára. A hang átvitele kihangosítással szintén megoldható. Egy ilyen kialakítással az officina tára mögötti része fizikailag leválasztható a betegtértől ugyanúgy mint a mennyezetig érő üvegfal esetében. A két megoldás között nyilvánvalóan belsőépítészeti ill. költség különbség van. Szakmai nincs. Egy ilyen megoldás a gyógyszerész és a beteg közötti kommunikációt nem zárja ki, de a biológiai kockázatot igen. Mivel a gyógyszerésznek nem feladata a beteg testének közelebbi vizsgálata pláne érintése, ezért messze adekvátabb egy ilyen rendszer bevezetése a gyógyszertári munkába mint pl. a háziorvosi ellátás során alkalmazott telemedicina.
Fontos azonban annak deklarálása, hogy a gyógyszerész-beteg kommunikáció kizárólag személyesen történhet meg függetlenül a gyógyszerészt védő fizikai megoldástól.
A beteg számára lényeges körülmény, hogy azzal a gyógyszerésszel beszéljen akit ismer, bizalommal van iránta, elfogadja és tiszteli szakmai felkészültségét, tudását. A fizikai közelség valóban fokozni tudja a beszélgetés ill. a tanácsadás hitelét a beteg számára. Ha lehetséges, akkor a tanácsadást ezen a módon célszerű végrehajtani. Az adherencia szempontjából ez meghatározó lehet ugyanúgy mint a beteg által ismert és elismert gyógyszerész személye. Ugyanakkor figyelembe kell venni a gyógyszerész egészségének védelmét is hiszen az esetek döntő többségében valamilyen egészségügyi panasszal bíró emberrel kerül kapcsolatba. Ezért gondolom, hogy lehetővé kell tenni a gyógyszerész védelme érdekében az olyan kapcsolat biztosítását is, amely nem feltétlenül a fizikai közelségen alapszik de folyamatosan biztosítja az expediáló szakember jelenlétét a tanácsadás folyamatában.
A ma általánosan ismert telefarmácia kifejezés jelen esetben nem alkalmazható, mert életszerűtlen az a helyzet, hogy a beteg a gyógyszerkiváltás során esetleg percekig várjon egy telekommunikációs csatornán a megfelelő információ megérkezésére. Amennyiben azonban a telekommunikációs csatorna egy folyamatosan működő videó kapcsolatot jelent, akkor megvalósul a személyes jelenlét és a várakozás nélküli, azonnali kommunikáció a beteg és a gyógyszerész között.
Erre a folyamatra alkalmazom a videófarmácia fogalmát.

A közforgalmú gyógyszertárak szakmai helyiségei közé tartoznak a vényező ill. a laboratórium. A mai viszonyok között ezek sok helyen gyakorlatilag egy légterű helyiséggé olvadtak össze, azaz a vényezés is a laboratóriumban történik. Több mint kétezer közforgalmú gyógyszertár található Magyarországon, ami ugyanennyi laboratóriumot is jelent. Egy ilyen laboratórium szakmai kialakítása, berendezése, fenntartása, gyógyszeranyaggal történő ellátása rendkívül költséges folyamat. Felmerül a kérdés, hogy miért van erre szükség? Nem az a kérdés, hogy egy gyógyszertárnak kell-e magisztrális tevékenységet végezni. Amíg nem születik olyan szakmapolitikai döntés, hogy Magyarországon megszüntetik a magisztrális gyógyszerkészítést addig ez a kérdés fel sem merül. A kérdés sokkal inkább úgy merül fel, hogy miért kell a magisztrális szakmai munkát ennyire szétaprózott és mérhetetlenül gazdaságtalan környezetben elvégezni. Szerintem sokkal ésszerűbb és gazdaságosabb valamint szakszerűbb is lenne ha a közforgalmú gyógyszertárak megoszthatnák egymás között magisztrális feladataikat. Megszünhetne az a probléma, hogy a nem megfelelő kiszerelésű gyógyszeranyag hiánya miatt az adott gyógyszertárban a gyógyszer nem készíthető el, mert az alapanyag megrendelése kifejezetten gazdaságtalan lenne. Egy nagy magisztrális forgalmú gyógyszertárat sokkal gazdaságosabb a GLP szabályai szerint felszerelni. Minden bemérés és gyógyszerkészítési folyamat digitalizálható és dokumentálható lenne messze magasabb színvonalon mint a jelenlegi patikai környezetben. A gyógyszertárban megjelenő magisztrális igény esetén a gyógyszertári informatikai rendszer automatikusan értesíthetné a partner gyógyszertárat, miközben a visszajelzés alapján a gyógyszertár pontosan tudná tájékoztatni a beteget a gyógyszer elkészültének időpontjáról. Az elkészült magisztrális gyógyszer kiszállítása a megrendelő gyógyszertárba csupán szervezési kérdés, semmilyen szakmai problémát nem okozna.

A folyamatot úgy kell elképzelni mintha a magisztrális munkát elvállaló gyógyszertár saját laborjában végezné a szakmai munkát azzal a különbséggel, hogy a munkafolyamat a partner gyógyszertár lényegesen jobb kihasztnáltsággal és hatékonysággal működő laborjában történne. Szakmai kompetencia vesztés nincs mert a magisztrális gyógyszerek készítése a jelenleg ismert szabályok szerint és szakemberek közreműködésével készülnének.
Néhány gondolat a partner gyógyszertár működéséről: Az egyedi magi officinai feldolgozása (mint azt mindannyian ismerjük) jelenleg a következő. Az expediálóhoz eljut az egyedi receptúra. Mindegy, hogy a felhőből vagy papír alapú recept útján. A gyógyszertár informatikai rendszerén keresztül tételesen feldolgozásra kerül, azaz összetevőnként rögzítésre kerülnek a gyógyszeranyagok, a magisztrális munkadíj és a kiválasztott csomagolóanyag típusa is. Ez az információ az informatikai rendszer adatbázisaiba kerül digitalizált formában. Semmilyen technikai akadálya sincs annak, hogy a feldolgozott adatokat a gyógyszertár laborjában lévő számítógép kijelzőjére továbbítsuk, ahol az ott dolgozó kolléga annak alapján dokumentáltan elkészítse a kívánt gyógyszert. Nos itt lép a képbe a partner gyógyszertár. Ha a gyógyszertár saját officinájából az egyedi (vagy bármilyen) magi minden adatát el tudjuk juttatni a patika saját laborjába, azt ugyanígy el tudjuk juttatni a partner gyógyszertárba is. Ez ma már nem helyrajzi kérdés. Ha az én laborom alkalmas a magisztrális munkavégzésre, akkor végezhetek benne magisztrális munkát. Ugyanakkor ha az én laborom nem kellően kihasznált mert az ellátási körzetemben az orvosok nem írnak magisztrális gyógyszert, akkor hasznosnak gondolom ha másik gyógyszertár magi munkáját átvállalva hatékonyabban működtethetem a laboromat. A lépést adminisztratívnak gondolom és nem szakmainak. Technológiai, szakmapolitikai, felelősségbeli akadályát nem látom. Mindössze olyan jogszabályi környezetre van szükség, melyben az egészségügyi hatóság elfogadja egy vagy több gyógyszertár együttműködését ezen a területen. Ez nem szüntetné meg az adott gyógyszertárban a helyi labort. Csak az ott folytatandó szakmai munkát szervezném ki egy partner gyógyszertár laborjába szerződéses alapon. Ha a szerződés bármely okból megszűnik, vissza lehet térni a saját labor használatához. Amíg viszont a szerződés tart a feladatot átadó gyógyszertár mentesül a magisztrális terhek alól, ugyanakkor nem zárkózhat el a magisztrális munka elvállalása elől, hiszen egy partner gyógyszertár kellően felszerelt és gyógyszeranyaggal is megfelelően ellátott. Egy ilyen partneri kapcsolat két közforgalmú gyógyszertár között lehetővé tenné, hogy a feladatot átadó gyógyszertárakban időlegesen felszabaduljon helyiség, munkaerő és ráfordított munkaidő is. A gyógyszertárban végzett közvetlen szakmai munkák közül a magisztrális gyógyszerkészítés felszabadításának lehetősége szintén olyan gazdasági cél ami számos gyógyszertár számára hozna kézzelfogható előnyöket.

Az elképzelés szerint tehát felszabadítjuk a gyógyszerészek munkaidejét a szakmaiatlan adatrögzítő és számítógépkezelői feladatok alól. Ezzel párhuzamosan további cél lehet, hogy az adott gyógyszertár szakszemélyzete sokkal inkább részese lehessen egészségpolitikai feladatoknak. Valódi értelmet kaphatna a gyógyszerészi gondozás gondolatköre, hiszen volna rá idő. Azok a kollégák akik szeretnének részt venni pl. lakossági szűrésekben stb. megtehetnék ezt, mert jutna rá idejük. A jelenleginél sokkal nagyobb hatékonysággal vehetnénk részt népegészségügyi feladatokban is. Ezzel a gyógyszerészi kompetenciákat lehetne fokozatosan szélesíteni, átvenni olyan egészségügyi feladatokat amelyek szolgálnák betegeink érdekeit, segítené az orvos munkáját és növelné társadalmi megbecsülésünket.

Természetesen nem feledkezhetünk meg gazdasági érdekeinkről sem. A felvázolt projekt megvalósulása a gyógyszertár üzemeltetésében lényeges javulást generálna, ami a jelenlegi árrés helyzetben igencsak előremutató lehetne.

A fenti célkitűzéseket összefoglalva megfogalmazódott bennem egy koncepció lehetősége, amelynek megvalósítása új irányba fordíthatná a gyógyszerészet megrekedt állapotát, lehetővé tenné a jelenlegi felesleges, idejét múlt jogszabályi környezet teljes felülvizsgálatát és az új gazdasági és jogi környezetben emelkedhetne hivatásunk társadalmi megítélése, szakmaisága, jövedelmezősége. Ezt a koncepciót neveztem el ATPS-nek.
ATPS = All Time Pharmacy System magyarul mindig elérhető gyógyszerészet. A következő ábrán foglaltam össze az offline ATP rendszer tartalmát.

Digitalizált és optimalizált expediálású közforgalmú gyógyszertár tartalma (offline)

• Raktározás = robotizálás = javuló minőségbiztosítás

• Adminisztráció digitalizálása. (online naplók, nyomtatás nélkül)

• A gyógyszerészi tudás folyamatosan rendelkezésre áll.

• Lokális laborok helyett partner gyógyszertárak rendszere.

• A lakossági hozzáférés szélesítése. (ATP = ügyelet, kistelepülések)

• Gyógyszerészi kompetenciák racionalizálása, kiterjesztése.

• Gazdasági racionalizálás.

• Nem kötelező! Az átállás vezetői döntés alapján történik. A hagyományos gyógyszertár üzemeltetés szabadon megtartható.

Az elvi közelítést követően szeretném bemutatni, hogyan működik a valóságban az ATPS koncepció. Először is sorra vesszük a jelenlegi expediálási gyakorlatot vény nélküli készítmények, majd e-recept kiváltása során a különböző felépítettségű officinák esetében. A megjelenített képek, ábrák a budapesti Somfa Gyógyszertárban megvalósult koncepció elemei. Elsősorban a megértést szolgálják, nem tekinthetők az ATPS koncepció kizárólagos dizájn elemeinek. Tekintsük át először egy klasszikus gyógyszertári officina műveletsorait egy szabadon hozzáférhető termék vásárlása folyamán:

Expediálási folyamat klasszikus környezetben (vény nélkül)

• Beteg bejön a gyógyszertárba.

• A tárához jön (esetleg sorba áll).

• A beteg kér.

• Az esetek nagyon jelentős részében nincs szüksége szakmai konzultációra.

• Fizet.

• Termék kiadása.

A fenti helyzetben tehát az expediáló gyógyszerésznek a beteg kérésére van lehetősége reagálni, visszakérdezni stb. azaz van mód a beteg tájékoztatására de ez a valóságban nem túl gyakori. A beteg kér, a gyógyszerész (szakasszisztens) vagy expediál vagy egyszerűen csak kiad (elad). A kommunikációs kapcsolat ritkán alakul ki és ha ki is alakul általában gyorsan véget is ér. Előfordul ugyan de viszonylag ritkán, hogy a beteg a vásárlást megelőzően valóban szakmai útbaigazítást kér. Nézzük meg ugyanezt a folyamatot egy nyitott polcos officinával rendelkező gyógyszertár esetében.

Expediálási folyamat szabadpolcos környezetben (vény nélkül)

• Beteg bejön a gyógyszertárba.

• Nézelődik, sétál a gondolák között.

• Önkiszolgáló módon összeszedi (kosarába rakja) a vásárolni kívánt termékeket.

• Az esetek nagyon jelentős részében nincs szüksége szakmai konzultációra.

• Fizet.

Szakmai szempontból itt még rosszabb a helyzet, mert az önkiszolgáló módon választott termék hamarabb kerül a beteg birtokába semmint bármilyen kommunikáció alakulhatott volna ki a beteg és az expediáló szakember között. Gyakorlatilag tehát ebben a helyzetben megszűnik a beteg-gyógyszerész találkozó és a betegedukáció lehetősége. Természetesen kivételt képez az OTC termékkör hiszen az ilyen gyógyszereket jelenleg is kérni kell a táránál.

Nézzük meg hogyan is történik az ATPS koncepció keretében a vény nélküli termék(ek) expediálása!

Expediálási folyamat digitalizált és optimalizált környezetben (vény nélkül)

(All Time Pharmacy System)

Mindenekelőtt arról kell beszélnünk, hogyan is épül fel egy ATPS officina. A legfontosabb változás az, hogy megszűnik közel valamennyi termék fizikai jelenléte az officinában. Célom az, hogy a termékek fizikai helye a digitalizált robotban legyen. Ez felveti azt a szakmai kérdést is, hogy szabad-e egy raktárban, egymás mellett tárolni gyógyszert és nem gyógyszernek minősített de a gyógyszertárban forgalmazott termékeket. Jelen esetben a robot képezi a raktárat és a koncepció szerint valamennyi, a gyógyszertár által forgalmazott termék megtalálható benne. Ugyanakkor az officina megjelenése lényegében hasonlít a napjainkban látottakhoz azzal a lényeges különbséggel, hogy a gyógyszertár által forgalmazott és vény nélkül hozzáférhető termékeknek csak a képe jelenik meg néhány vagy több megjelenítőn, érintőképernyőn. A beteg hasonlóan a szabadpolcos officinai elrendezéshez bármely érintőképernyőn ki tudja választani azt a terméket, amit megvásárolni szeretne. Érintésére az adott termék leírása jelenik meg a képernyőn, amit egy újabb érintéssel a beteg a virtuális kosarába tehet. Az elrendezésnek számos szakmai és gazdasági előnye van. Megszűnt a feltöltés, polctakarítás, napégette vitrin és annak megvilágítása ill. a lopás problémája. Az érintőképernyőn megjelenített termékek elrendezése készletfüggő, ami azt jelenti, hogy lefogyás esetén sem marad hézag, kitöltetlen hely az elfogyott termék helyén, hanem a megjelenítés változtatásával az informatikai rendszer folyamatosan gondoskodik a megfelelően homogén elrendezésről. Nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy egy készítmény kiválasztásával a beteg nem egy önkiszolgáló automata termék értékesítésének részese lesz. A beteg termékválasztása nem független a szakmai felügyelettől. A beteg nem tud úgy fizetni és távozni a gyógyszertárból, hogy választott termékeit az expediáló szakember ne látta volna. Ez a helyzet egyben lehetőséget is biztosít az expediáló számára, hogy kérdést tegyen fel, tanácsot adjon, felhívja a figyelmet az esetlegesen tapasztalt pl. túladagolás kockázataira stb. Azzal tehát, hogy egy felkészült (edukált) beteg számára lehetővé teszem a termék önálló előválasztását nem az expediálást megkerülve az eladás folyamatát erősítem, hanem lehetőséget kívánok biztosítani az expediáló szakember számára, hogy hivatásának megfelelően szakmai kontrol alatt tarthassa a forgalmazott termékkört és energiáit ne a gépkezelés időrabló és szakmaiatlan feladata eméssze fel. Éppen azzal, hogy a beteg által választott termék kötelezően szakmai ellenőrzésen esik át, nem látom annak akadályát, hogy az OTC termékkör expediálására is ilyen körülmények között kerüljön sor. Az ATPS megvalósulása a folyamatos szakember jelenlét és ellenőrzés miatt kizárja azokat a lehetséges törekvéseket is, hogy az OTC termékkör forgalmazása gyógyszertáron kívül is elérhető legyen.

Nézzük tehát a folyamatot pontról-pontra. Az első és legfontosabb lépés a beteg (vásárló) azonosítása. Ezért a gyógyszertárba érkezéskor a beteg kötelezően QR-kód tartalmú sorszámot húz. Ez a sorszám monoton növekvő egész szám. Megjelenítésekor a jól olvasható számot QR-kód formájában is kinyomtatjuk. Ez a későbbiekben fontos lesz, mert ezzel tudjuk elkerülni a hibás adatbevitelt a beteg részéről. Generálása során gondoskodunk arról, hogy ne lehessen egynél többször vagy másik gyógyszertárban felhasználni. Ez a sorszám a beteg virtuális kosarának azonosítója lesz rendszerünkben.

Belépéskor a beteg azonosítása

Az officinában az érintőképernyők úgy vannak méretezve és elhelyezve, hogy azokat az idősebb korosztály is kényelmesen kezelhesse. A megjelenített termék képek is jól láthatóan, az eredeti dobozmérethez hasonló méretben kerülnek a kijelzőre.

A beteg odamegy az egyik szabad érintőképernyőhöz, leolvastatja a kapott QR-kód sorszámot a kijelző szkennerével (csak egy mozdulat) és máris rendelkezésére áll a gyógyszertár vény nélkül is forgalmazható termékeinek digitalizált környezete. Egyszerű érintéssel kiválaszthatja az előválasztani szándékozott termék képét.
Természetesen ha az adott termék képe nem látható azonnal a kijelzőn, van mód a termékek keresésére termékcsoportok szerint vagy egyszerűen a termék nevének begépelése útján. A "Részletek" gomb érintése után megjelenő ábrán látható a termék nagyított képe és a felhasználás leírása (betegtájékoztató). A beteg ezután további terméke(ke)t választhat azonos módon. Végül a "Vásárlás befejezése" gombot megérintve jelzi rendszerünknek, hogy a terméke(ke)t meg kívánja vásárolni. Ez az a pont, ahol az ATP rendszer a QR-kód alapján azonosított vevőhöz a háttérben generál egy nyitott virtuális blokkot. Az előválasztás befejeztével a beteg sorszáma bekerül a hívható sorszámok közé. Az officina több pontján elektronikus tárák kerültek elhelyezésre. Minden táránál expediáló szakember dolgozik akinek hívására a hívott sorszámmal rendelkező beteg a tárához megy ahol befejeződik a vásárlás. A beteg QR-kódjának leolvasását követően a tára képernyőjén megjelenik a beteg által előválasztott termékek listája. Ebben a helyzetben az expediáló szakember látva az előválasztott terméklistát megfelelő kérdéseket tehet fel, segíthet tisztázni a készítmények választásának okait, azok alkalmazási javaslatait stb.

Néhány gondolat a digitális tára működéséről. Ez egy integrált informatikai központ, az ATPS koncepció informatikai vezérlő eleme. Minden ma használt informatikai eszköz megtalálható benne kiegészítve egy a betegek tájékoztatására és együttműködésére szolgáló kijelzővel. A hagyományos kiépítés helyett ún. kommunikációs kijelző beépítésére is sor került annak bemutatására, hogyan működik a gyakorlatban havaria helyzetben a fizikai kontakt nélküli expediálás. Az elektronikus tárát úgy terveztük meg, hogy kezelhető legyen a szakszemélyzet által de a betegek is könnyen elsajátíthatnak egyes alapvető funkciókat pl. TAJ-szám megadása. A szoftveres monitor szolgál az expediálás végrehajtására, míg a kommunikációs monitor segítségével az expediáló szakember fizikai kontakt nélkül is tudja tartani a kapcsolatot a beteggel. Ez a kapcsolat természetesen kétirányú azaz nem csak a beteg kezdeményezhet beszélgetést hanem az expediáló szakember is (videófarmácia).

Egy vény nélküli vásárlás áttekintése után nézzük meg hogyan történik egy klasszikus e-recept expediálás a jelenlegi gyakorlatban. E-recept kiváltása során nem teszünk különbséget hagyományos és szabad polcos officina között mert a folyamat gyakorlatilag ugyanaz.

Expediálási folyamat klasszikus környezetben (e-recept)

• Beteg bejön a gyógyszertárba.

• A tárához jön (esetleg sorba áll).

• Gépkezelői feladatok:

- A beteg megadja a saját vagy más TAJ-számát. Beteg azonosítása (ha szükséges).

- Gyógyszeralku. Tételes ellenőrzések végrehajtása. A kiválasztott termékek kiszedése a raktárból.

- Fizetési lehetőségek, marketing ajánlatok.

- Termék kiadása.

A jelzett folyamat legnagyobb problémája a "gyógyszeralku". Alig-alig van már felírási igazolás a beteg kezében. Az orvos (irnok) felírja a receptet a "felhőbe" anélkül, hogy annak tartalmáról a beteget érdemben értesítené. A gyógyszertárban derül ki, hogy mi is van a "felhőben". Indul a gyógyszeralku, ami azt jelenti, hogy a beteg válogatni kezd a felírt készítmények között. Ezt nem kérem, mert van még otthon. Ezt sem kérem, mert már régóta nem szedem. Ehelyett már az olcsóbbat használom, azt kérem. Hogyhogy nincs felírva, amikor határozottan kértem? stb. Azaz az expediálási döntés - a ténylegesen kiváltott gyógyszer - a beteg kezében van. Természetesen van kommunikáció a gyógyszerész és a beteg között ami akár érdemi is lehet. Ugyanakkor a gyógyszeralku párbeszéde, a gyógyszerek nevének kiejtési nehézsége, a gyógyszerész által a monitoron látott lista elmagyarázása, felsorolása, értelmezése, a helyettesítési lehetőségek bemutatása rengeteg felesleges energiát von el a gyógyszerésztől. Nézzük hogyan történik e-recept kiváltás az ATP-rendszerben!

Expediálási folyamat digitalizált és optimalizált környezetben (e-recept)

(All Time Pharmacy System)

A folyamat azzal kezdődik, hogy a beteg betérve a gyógyszertárba egyenesen a sorszámosztóhoz lép és sorszámot kér. Kérhet számot közvetlenül a digitális tárához ha kizárólag vényköteles gyógyszereket szeretne kiváltani. Kérhet számot az érintőképernyők használatához amennyiben vény nélküli készítményeket szeretne előválasztani. Természetesen ezek kombinációja is előfordulhat. A digitális táránál dolgozó expediáló szakember a szabad, hívható sorszámok közül az időben korábban érkezettet fogja hívni. Erről automatikusan gondoskodik az ATPS szoftver.

Ha a beteg vényköteles gyógyszert szeretne kiváltani a digitális táránál dolgozó expediáló szakember hívására a tárához lép. A Somfa Gyógyszertárban ún. ülő tárákat alkalmazunk lehetővé téve a beteg számára is a kényelmes körülményeket. Az expediáló szakember bekéri azt a TAJ-számot amiről a gyógyszerek kiváltására sor fog kerülni. Az ATPS szoftver lehetővé teszi a beteg számára, hogy a kért TAJ-számot maga adja meg a vele szemben lévő érintőképernyős monitoron. Amennyiben a beteg rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (ma még viszonylag ritka) akkor azt a digitális tára leolvasójába (szkennerbe) teszi és a rendszer kiolvassa az igazolványból a TAJ-számot így a betegnek nem kell bebillentyűznie azt. E-személyi hiányában ha a beteg adja meg a kilenc jegyű TAJ-számát, nem tud hibázni, mert a rendszer ellenőrzi a TAJ-szám valódiságát és érvényességét is. Természetesen a beteg helyett magunk is begépelhetjük a számsort. Rendszerünk fontos eleme a beteg által is elérhető érintőképernyő. Helyes adatok megadásakor ugyanis a rendszer automatikusan megmutatja a betegnek azt a táblázatot, amely tartalmazza a felírt és még kiváltható recepteket. Ezt a táblázatot tehát a beteg és a digitális tára felügyeletét ellátó szakember is látja. A "gyógyszeralku" sokkal könnyebben követhető. Nincs feltétlenül szükség a gyógyszerek nevének hangos kimondására hiszen a beteg is látja a listát. Lehetőség van arra is, hogy a beteg saját maga jelölje a kiváltandó gyógyszereket a képernyőn miközben zajlik a párbeszéd a gyógyszerész és a beteg között. Természetesen minden művelet az expediáló szakember irányítása és felügyelete alatt áll de a beteg bevonása a gyógyszereinek kiváltásának folyamatába tapasztalatunk szerint az adherencia lényeges javulását eredményezi. Nem a gépkezelést tartom fontos dolognak, hanem a beteg ellátását a megfelelő szakmai információval, hiszen ez az alapvető és legfontosabb feladata egy gyógyszerésznek.

A gyógyszeralku során kiválasztott termékeket már a kiválasztás pillanatában elkezdi a patikarobot kitárolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mire a gyógyszerész-beteg kommunikáció lezajlik, a beteg kifizeti a gyógyszerek térítési díját, a kért gyógyszerek már az expediáló szakember mellett vannak kiadásra készen. Nagyon lényeges előnynek látom, hogy az expediálás során nincs szükség a szakember manuális közreműködésére a gyógyszerek raktárból történő kivételéhez. Elmondhatatlanul sok időt, energiát takarítunk meg a patikarobot közreműködése által. Arról nem is beszélve, hogy mennyire tetszik fiatalnak és idősebbnek is az az automatizmus ahogy a robot a tárához szállítja gyógyszereket.

A mindennapokban van két olyan expediálási helyzet, amit mindenképpen kezelni kell. Az egyik ilyen a tartozás kezelés. Minden olyan esetben amikor nem áll rendelkezésre a keresett termék (készlethiány, nálunk még új termék stb.) két opció jelenik meg. Vagy eláll a beteg a kiváltástól vagy megrendeljük a kért készítményt és a beteg visszajön érte. Ez utóbbi esetben az adott készítmény tartozásba kerül. A nyomtatott blokk tartalmazni fogja a tartozásba került készítmény nevét, mennyiségét, várható beérkezési idejét és egy QR vagy vonalkódot a későbbi digitális azonosíthatóság miatt. A másik helyzet a magisztrális készítmények kiváltásakor áll elő. Az egyedi magit el kell készíteni. Ehhez idő kell, tehát biztosan nem áll rendelkezésre azonnal (kivéve az előre laborált készítményeket). Ilyenkor a magi adatait el kell juttatni a laborba függetlenül attól, hogy lokális laborról vagy partner gyógyszertárról van szó. Minden gyógyszertár paraméterezni tudja a magisztrális vállalásait. Ennek alapján, amikor a gyógyszertár elvállal egy magisztrális készítményt már tudja, hogy mikorra készülhet el. Blokk zárásakor ugyanúgy mint specialitás tartozás esetén a blokkon megjelenik a magisztrális gyógyszer jelzése, elkészülésének várható ideje és egy azonosítási célokat szolgáló QR vagy vonalkód.

Fontos: A blokk kiadásakor fel kell hívni a beteg figyelmét, hogy a blokkot a tartozás azonosítása miatt feltétlenül hozza magával amikor visszajön a készítményért. Ezt a figyelmeztetést természetesen tartozás esetén a blokkon is megjelenítjük.

Amikor a beteg visszatér a gyógyszertárba a tartozásért, a sorszámosztón a tárához kér sorszámot.

Ha specialitás tartozásunk van akkor a gyógyszer beérkezésekor ugyanúgy mint a többi terméket a patikarobotba vételezzük be. A beteg blokkján lévő kód leolvasásával az ATPS rendszer azonosítja azt a tartozást amelyet a beteg ki szeretne váltani. A készítmény kiadását ebben az esetben is a robot végzi el. Ezzel a tartozás lezártnak tekinthető.
Más a helyzet magisztrális tartozás esetében. Ilyenkor a hagyományos tartozáskezelés kerül előtérbe, azaz a betegnél lévő kódszám alapján megkeressük a magi polcon azt a kosarat ami az elkészült készítményt tartalmazza.

Végül szót kell ejtenünk a technikai segítség beteg által kezdeményezett lehetőségeiről is.

Technikai segítség nyújtása digitalizált és optimalizált környezetben

(All Time Pharmacy System)

Technikai segítségre elsősorban az érintőképernyőn történő előválasztási rendszer kezelésében, a betegek felkészítése során lehet szükség. Az ATPS koncepció szoros interakciót tart a beteggel. Nyilvánvaló, hogy a rendszer működésének megértése, kezelésének elsajátítása a különböző életkorú és felkészültségű betegek körében lényegesen eltérő hosszúságú időt vesz igénybe. Azonban ez a tanulási fázis mindenképpen átmenetinek tekinthető azzal, hogy eleinte gyakran, később egyre ritkábban kerül sor technikai segítség nyújtására.

Közforgalmú gyógyszertár működése digitalizált és optimalizált környezetben távoli partnerek között (online)

(All Time Pharmacy System)

ATPS = All Time Pharmacy System Online

Magyarul: mindig elérhető gyógyszerészet. A következő ábrán foglaltam össze az online ATP rendszer tartalmát. A digitalizált és optimalizált online közforgalmú gyógyszertár tartalma alapjaiban nem különbözik az ATPS projekt offline változatától. Sőt éppen arra épül. Emiatt az online változatban visszaköszönnek az offline környezetre vonatkozó megállapítások, elvárások, célkitűzések.

• Raktározás = robotizálás = javuló minőségbiztosítás.

• Adminisztráció digitalizálása. (online naplók, nyomtatás nélkül).

• A gyógyszerészi tudás folyamatosan rendelkezésre áll. (biohazard, kétirányú video kapcsolat a partnerek között).

• A lakossági hozzáférés szélesítése. (ATP = ügyelet, kistelepülések, online patikai szolgáltatások, igény szerinti házhozszállítás).

• Gyógyszerészi kompetenciák racionalizálása, kiterjesztése.

• Gazdasági racionalizálás.

• Nem kötelező! Az online szolgáltatás bevezetése vezetői döntés alapján történik. A hagyományos gyógyszertár üzemeltetés szabadon megtartható.

Az elvi közelítést követően szeretném bemutatni, hogyan működne a valóságban az online ATPS projekt.

A kapcsolat kialakulása távoli partnerek között

A közforgalmú gyógyszertárak offline működése során a betegnek (vásárlónak) fizikailag is meg kell jelennie a gyógyszertárban ahhoz, hogy vény nélküli vagy vényköteles gyógyszereit kiváltsa, étrendkiegészítő készítményeit beszerezze. Ez a helyzet ad lehetőséget arra, hogy az expediáló munkatársunk a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tudjon tenni a beteg adatainak felvételekor. Mint ismert a beteg saját részére történő gyógyszerkiváltás során csak a TAJ-számát kell megadja a gyógyszerész számára, aki ennek birtokában el tudja végezni a lekérdezést a felhőből és végre tudja hajtani az expediálást. Abban az esetben ha a beteg nem a saját részére váltja ki a gyógyszereket, akkor saját személyének igazolása céljából fényképes igazolványát is fel kell mutatnia ill. annak adatait a gyógyszerésznek rögzítenie kell. Ha a gyógyszer kiváltására jelentkező személy láthatóan gyermekkorú, akkor a gyógyszerésznek ellenőriznie kell a kiváltó személy életkorát. A jelenlegi szabályozás szerint 14 év alatti személynek gyógyszert expediálni tilos. Egy gyógyszertár online üzemeltése során magától értetődően merül fel a kérdés, hogy a távollévő partnerek között hogyan végezhetők el a fentebb leírt azonosítási eljárások?

Itt kell megjegyezni, hogy a beteg azonosítására előírt gyógyszerészi kötelezettségek jogi tartalma erősen kérdéses. A gyógyszerésznek semmilyen eszköze sincs arra, hogy a bemutatott fényképes igazolvány valós tartalmát ellenőrizze. Annak ellenőrzésére sincs lehetőségünk, hogy a bemutatott igazolvány valóban ahhoz a személyhez tartozik-e aki bemutatja azt. Ugyanez vonatkozik a kiadási igazolások aláírását illetően is. Aláírás címén bármilyen firka a papír alján elfogadásra kerül. Az így készült aláírás (szignó) azonosíthatatlan, nem tanúk előtt tett jognyilatkozat, így gyakorlatilag értelmetlen, joghatása nincs.

A távollévő partnerek azonosítása technikailag ma már nem jelent informatikai problémát. Egyszerűbb megoldásként a klasszikus regisztrációs eljárás is működtethető, mint valamennyi vebáruház esetén. Ilyenkor azonban gyógyszer kiváltására nincs lehetőség hiszen a vásárolni szándékozó személyt a regisztráció nem azonosítja minden kétséget kizáróan. Egy regisztráció könnyen hamisítható. Gyógyszer kiváltási igény esetén azonban egy személy pontos, megbízható beazonosítása sem jelent megoldhatatlan feladatot. Gondoljunk csak az ügyfélkapu kínálta lehetőségre. Elmondható tehát, hogy a távollévők közötti azonosítás ma már megoldott feladat. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy messze hatékonyabb (ügyfélkapu), mint a gyógyszertárban jelenlévő személy azonosságának igazolása.

Gyógyszer, étrendkiegészítő készítmény vásárlása ATPS online környezetben.

A kiindulási helyzet a következő:
A beteg egészségügyi problémájának kezelésére készítményhez szeretne jutni. Több lehetőség is a rendelkezésére áll.

• Elmegy egy offline gyógyszertárba.
• Felhív egy offline gyógyszertárat és szóban egyeztetve vásárlást kezdeményez annak minden nehézségével együtt.
• Csatlakozik az internetre és felkeres egy a gyógyszertár ellátási körzetéhez tartozó, hozzá legközelebb eső ATPS online gyógyszertárat.

Ez utóbbi esetben első lépésként azonosítania kell magát. Az ATP rendszer a beteget, ügyfelet, vásárlót átirányítja az ügyfélkapu felületére, ahol a személyi azonosítást követően a beteg visszairányításra kerül a gyógyszertárba. Ebben a helyzetben a gyógyszertár informatikai rendszere számára a beteg adatai, TAJ-száma az ügyfélkapus azonosítás miatt már ismert lesz.

Ettől kezdve a beteg vásárlása teljesen megegyezik az offline gyógyszertárban már leírtakkal. A beteg a képernyője segítségével csatlakozhat a gyógyszertár digitális környezetéhez és kiválaszthatja a számára szükséges készítményeket. Kezdeményezheti vényköteles készítményeinek kiváltását is, hiszen TAJ-száma alapján az ATP rendszer képes a gyógyszerek megjelenítésére ami lehetőséget biztosít a betegnek a kiváltani szándékozott gyógyszereinek kiválasztására. Ugyanúgy mód van ilyenkor is helyettesítő (olcsóbb) készítmény választására is. Természetesen az offline környezetnél leírtak szerint a beteg vásárlását, gyógyszerkiváltását a gyógyszertári rendszert felügyelő expediáló szakember kíséri figyelemmel. Akár a beteg otthonából, akár a gyógyszerész az online kapcsolat jóvoltából bármikor kezdeményezhet beszélgetést a másik féllel. A beteg ebben az esetben sem tud úgy gyógyszert vásárolni, hogy az önkiszolgálónak minősülne, hiszen a gyógyszerkiváltás minden momentuma az expediáló szakember figyelmétől kísérten és szükség esetén tanácsadásával történik. Az egyetlen különbség az offline és az online vásárlás, gyógyszerkiváltás között az, hogy online esetben a beteg nem tud készpénzzel vagy utalvánnyal fizetni.

Teljesen jogosan vetődik fel a kérdés, hogy online vásárlás esetén a beteg hogyan jut hozzá az általa vásárolt, kiváltott készítményekhez?

Az online vásárlást lezáró eljárás során a beteg egy a vásárlását igazoló elektronikus igazolást kap az e-mail címére. Az elektronikus igazolás tartalmaz egy QR-kódot ami a gyógyszertár számára is igazolja a lezajlott tranzakciót. Ezek után a betegnek választási lehetősége van. Kérheti, hogy a készítményeket elvitelre kész állapotba csomagolja a gyógyszertár és helyezze el az offline környezetnél leírtak szerinti technikai tárolóba (tartozás kezelés). A beteg meghatározott időn belül a gyógyszertárban személyesen veheti át a csomagot az elektronikusan kapott igazolás beolvasásával. A másik lehetőség a házhozszállítás kérése.

A gyógyszerek és étrendkiegészítő készítmények házhozszállítása

Pályafutásom során már sokszor találkoztam ezzel a szakmai problémával. Az ATPS projekt meggyőződésem szerint megfelelően szakmai és technikai választ kínál erre a kérdésre.

A házhozszállítás igénye nem tagadható lakossági igény. A gyógyszertár szempontjából sem okoz semmilyen technikai vagy szakmai problémát. A jelenlegi szabályozás azonban nem teszi lehetővé a szolgáltatás szélesebb körben történő megvalósítását. A gyógyszerész szakma félelme, hogy megyei vagy régiós központok segítségével óriás gyógyszertárak jönnek létre, amelyek képesek nagyobb országrészek ellátására is a házhozszállítás területén. Ezzel tovább fokozódik a gyógyszertárak koncentrációja és csökken a lakossági közvetlen ellátás. A gondolat sajnos nem ördögtől való, emiatt védeni kell a gyógyszertárak ellátási körzetét. Ez a gondolat azt is jelenti, hogy jogszabályban kell rögzíteni, hogy egy adott gyógyszertár semmilyen körülmények között se szállíthasson házhoz készítményeket az ellátási körzetén kívül. A jelenlegi szabályozás azt is előírja, hogy gyógyszerkészítményeket a szállító gyógyszertár kizárólag expediálásra feljogosított szakembere viheti házhoz. Egy ATPS gyógyszertárban ez nem indokolt már, hiszen a beteg a vásárlását expediáló szakember irányításával, felügyeletével végezte. Igénye szerint megkapta a készítményekhez tartozó szakmai tanácsokat, szedési útmutatót. Nem maradt olyan művelet, amit a beteg lakásánál kellene gyógyszerész szakembernek elvégeznie. Emiatt egy ATPS gyógyszertárból történő házhozszállítás technikai részét nyugodtan rábízhatjuk a szállítást végző munkatársra. A szállítás kivitelezésének adminisztrációja, szükség esetén hűtőlánc biztosítása egyszerű technikai feladat. Nem igényli diplomás szakember munkáját. A házhozszállítás során alkalmazott csomagolás, hűtési lehetőség biztosítása, dokumentáció elkészítése a gyógyszertár feladata. Ebben nem vesz részt a szállító munkatárs. A házhozszállítás lezáró momentuma a beteg aláírása annak igazolására, hogy a gyógyszereket megkapta ill. betegnél lévő visszaigazoláson szereplő QR kód beolvasása a gyógyszertár adatbázisába ami nyomtatott dokumentumról vagy telefonról is elvégezhető. Ennek végrehajtásával a szállítást végző munkatárs lezárja a dokumentációt.

Összefoglalva tehát az ATPS projekt offline és online környezetben is szakmailag megfelelő, biztonságos és hatékony közforgalmú gyógyszerellátást képes biztosítani a lakosság számára.

A koncepció által elérhető szakmai nyereségek áttekintése

(All Time Pharmacy System)

A koncepció folyamatainak kialakításakor feltétlen cél volt, hogy a korábbi klasszikus közforgalmú gyógyszerészethez képest a gyógyszerészet számára előnyösebb legyen. A következőkben igyekeztem összefoglalni az egyes szakmai szereplők szempontjai szerinti olyan nyereségeket, melyek közvetlenül az ATPS koncepcióból származnak. Elsőnek nézzük meg a gyógyszertár szempontjait.

Elérhető nyereség a gyógyszertárban

• Gazdaságos és költséghatékony üzemeltetés

• Nagyobb szakmai szabadság, a szakmaiság erősödése

• Csatlakozás népegészségügyi feladatokhoz

• Személyi kiégés mérséklődése

• Lényegesen csökkenthető egészségügyi kockázat (biohazard)

• A régmúltból maradt felesleges szakmai folyamatok eliminálása

• Lényegesen jobb munkaerő gazdálkodás és utánpótlás

• Folyamatos üzemvitel, portfólió racionalizálás

A gyógyszertár üzemeltetése a robotizálás és optimalizálás miatt lényegesen kevesebb költséggel, energiával végezhető. Gondoljunk csak a labor fenntartási költségeinek elmaradására (partner gyógyszertárak esetén), a klimatizálás költségeinek racionalizálására (csak a robotban kell tartani a gyógyszerkönyvi hőmérsékletet), megszűnik a feltöltés folyamata, nincs szükség a továbbiakban a polcok takarítására, a lejáratos termékek manuális ellenőrzésére, értelmét veszti az officinai biztonsági költség (nincs lopás), optimalizálható a rendelés és az áruátvétel.

Az informatikai (gépkezelői) feladatok automatizálása miatt idő szabadul fel a beteggel való törődésre, végezhetjük azt a feladatot, amire az egyetemi végzettségünk predesztinál. Ugyanakkor ez a helyzet a betegek körében is erősítheti megítélésünket, hiszen már nem a "boltos" szerepkörében leszünk láthatók, hanem a magasan képzett, sok tudással, hozzáértéssel rendelkező szakember kerül előtérbe. A felszabaduló időben ugyanakkor ki-ki hozzáállása, elkötelezettsége mentén kapcsolódhat népegészségügyi programokhoz, foglalkozhat pl. gyógyszerészi gondozással ill. mindazzal amihez gyógyszerészi diplomája lehetőséget biztosít. A tára mögötti nem szakmai feladatok alól történő felszabadulás újra érdekessé teheti hivatásunkat csökkentve azt a fáradtságot, kiégést amit a szakmailag teljesen felesleges gépkezelői munka okoz.

Igen lényeges elemnek tartom, hogy elkerülhetővé válhat a mindennapok során fellépő biológiai kockázat jelenléte is. Átgondolva a közforgalmú gyógyszertárak munkáját meghatározó jogszabályokat megállapítható, hogy az ATPS koncepció mentén számos jogszabályi hely értelmetlenné, feleslegessé válik. Ezeket eliminálni lehetne a környezetünkből, ami további időt, energiát biztosítana a betegeink ellátására.

Hivatásunk imázsának emelkedése, társadalmi megbecsültségének növekedése azt is jelentené, hogy újra érdekessé válna hivatásunk a pályát éppen most választani szándékozó fiatalok körében. Ez nyilván elősegítené a szakmai utánpótlás biztosítását. Felmerül annak lehetősége is, hogy az ATPS koncepció lehetőségeit kihasználva hosszabb nyitvatartással, akár 0-24 órás üzemvitellel is biztonságos szolgáltatást nyújthassunk a lakosság részére. Ez egyben azt is jelentené, hogy megszűnhetne a gyógyszertári ügyelet problémája is.

Végül de nem utolsó sorban érdemes átgondolni a gyógyszertár portfólióját is. Nem gondolom, hogy a jövedelmezőség javulásának reményében egyre több szabad forgalmú étrend kiegészítőket kellene forgalmaznunk. A gyógyszertárnak nem ez a szerepe. A kiváló minőségű termékek megtartásával a feleslegesnek vagy szakmaiatlannak tűnő termékeket le lehetne építeni anélkül, hogy jövedelemezőségünk csorbulna, ugyanakkor el tudnánk hagyni a drogériává válás felé vezető ösvényt (országutat).

Elérhető nyereség a nagykereskedőnél

• Automatikus kapcsolat a gyógyszertárral a rendelés és kiszállítás megszervezéséhez

• Portfólió racionalizálása

• Készletszintek racionalizálása

• Automatikus számlakezelés

Az ATPS koncepció informatikai rendszere képes az automatikus kapcsolattartásra a gyógyszertár és a nagyker között. Ez azzal az előnnyel jár, hogy nem kell manuálisan rendelést készíteni, ezt a rendszer megteszi helyettünk. A nagyker számára előnyösebb a gyakori de kevesebb tétel rendelése, mint az egyszeri sok tételből álló rendelés. Mivel majdnem minden készítmény a robotban van, ezért a robot készletei alapján tud rendeléseket összeállítani akár két óránként is. A portfólió racionalizálás teszi lehetővé, hogy az automatikusan összeállított rendelés nem igényel gyakori manuális felülvizsgálatot. Be lehet állítani a rendszert úgy, hogy a gyógyszertár szempontjából alkalmas időben a rendszer elkészíti az automatikus rendelést és el is küldi a nagyker számára. Természetesen minden esetben van lehetőség a manuális kontrollra még az elküldés előtt.

Az automatizált rendelés a nagyker kiszállítási stratégiáját is segítheti. Mivel nincs feltöltési gyakorlat a gyógyszertárban, ezért a beérkezett árut csak a robot garatjába kell bekészíteni. A robot elvégzi az átvétel, tárolás feladatait. Ezért sokkal több lehetőség nyílik a csendesebb közúti forgalmi időszakokban történő kiszállításra. A gyógyszertár szolgálati rendjétől függően akár éjszaka is.

A rendelés és készlet kezelés automatizálása a készletek racionalizálását is lehetővé teszi a gyógyszertárban de a nagykernél is. Tökéletesen gazdaságtalan egy készítményből nagy készletet folyamatosan a raktárban tartani. Minél magasabb a polcidő annál gazdaságtalanabb a készletpolitikája az adott gyógyszertárnak. A készítmény forgási sebessége határozza meg a készletezését. Ennek számítását ill. az ez alapján történő rendeléseket nyugodtan rábízhatjuk az informatikára.

A roboton keresztül a nagyker számlák kezelése is egyszerűsödik. Olyannyira, hogy a számla analitikát is rá lehet bízni a rendszerre. A közelgő határidőre lejáró számlák listáját a rendszer kigyűjti, könyvelésre átadja, fizetésre előkészíti. A gyógyszertár pénzügyekkel foglalkozó felelősének csak az a dolga, hogy a fizetésre előkészített tételek tényleges kifizetését végrehajtsa.

Elérhető nyereség az egészségpolitikában

• Előrelépés a közforgalmú gyógyszerészet lakossági szolgáltatásának megtartása és fejlesztése felé.

- Egyszeri beruházási támogatás, ill. lehetőség a lakossági ellátás finanszírozásának átgondolására

• A lakossági hozzáférés javulása

- Megszűnhet a gyógyszertári ügyelet problémája

- Megszűnhet a kistelepülések ellátási problémája

• Lényegesen javuló hatásfokú népegészségügyi ellátás lehetősége

• A területhez kapcsolódó jogrendszer tisztulása

- A feleslegessé váló szabályozások megszűnése, egyszerűsödése

• A gyógyszerészi érdekérvényesülés megvalósul

Az egészségpolitika legfontosabb kérdése a lakossági gyógyszerellátás területén annak megléte. Ha a gyógyszertárak üzemeltetése gazdaságtalan és emiatt csökken a gyógyszertárak száma és ezzel szűkül a lakossági ellátás az elégedetlenséget generál a lakosságban és a szakmában egyaránt. Ugyanakkor a kiskereskedelmi árrés vég nélküli emelése nem népszerű gondolat az egészségpolitika számára. Az ATPS rendszer támogatása lehetővé teszi a lakossági ellátás időben és térben történő szélesítését. A támogatás egyben lehetőséget teremt az üzemeltetés finanszírozási lehetőségeinek átgondolására. A lakossági ellátás térben és időben történő kiszélesítése megszüntetheti az ügyeleti problémát ill. a kistelepülések ellátásának problémáját is. Mivel az ATPS projektnek köszönhetően egészségügyi szakember kapacitás is felszabadul, ezért építeni lehet a népegészségügyi programokat, protokollokat a gyógyszerészekre is. Ezen a területen lényeges előrelépés érhető el pl. a szűrővizsgálatok esetében vagy a krónikus betegek terápiájának területén vehetnénk le terhet az orvosok válláról. A hivatásunkat oly szerteágazóan befolyásoló jogrendszer tisztításával létre lehetne hozni a gyógyszerészetre vonatkozó kódexet, ami egy helyre összehozva átláthatóvá és egyszerűbbé tenné a ránk vonatkozó jogi kötelezettségeket. Mivel a fentiek kezdeményezése, szervezése, végrehajtása gyógyszerészi részvétellel történne, ezért elmondható lenne, hogy hivatásunk jogi szabályozása végre megfelel szakmai, etikai érdekeinknek.

Elérhető nyereség a hatósági ellenőrzésben

• A jogszabályi környezet változása miatt csökkenő patikai ellenőrzési feladatkörök

- Partner gyógyszertárak

• Lényegesen kevesebb gyógyszertári adminisztráció

- Megszűnhet a gyógyszertári laborálás, vényezés és annak hatósági ellenőrzése

- Megszűnhet a FIFO, FEFO probléma és annak ellenőrzése

• A szigorúan ellenőrizendő készítmények forgalmi paramétereinek bekérése online

- A nagykereskedő online adatszolgáltatása

- A gyógyszertár online adatszolgáltatás

- Megszűnhet az öt példányos papíralapú rendelés ezen a területen

• A gyógyszerészi érdekérvényesülés megvalósul

Az előző pontban már érintettem a jogi környezet felülvizsgálatából származó előnyöket. Ezek az előnyök az ellenőrzés területén is tetten érhetők. A lokális laborok számának csökkenésével (partner gyógyszertárak rendszerének bevezetése) a gyógyszertári ellenőrzések száma is csökkenthető. Ugyanígy az adminisztráció digitalizálása további helyszíni ellenőrzési terheket csökkentene. A gyógyszertári tevékenységeket rögzítő naplók egy részének megszűnése, más részük online jelenléte lehetővé tenné azok ellenőrzését távolról is. Igazán nagyszerű lenne a szigorú elszámolású termékek esetében a papír alapú rendelés és nyilvántartás megszűnése is. Ma már minden ide vonatkozó adat lekérhető a számítógépek adatbázisaiból. Nincs gyakorlati akadálya a készítmények online rendelésének a papír alapú rendelés helyett. Minden gyógyszertár rendelése és a kiszállítás ténye is nyomon követhető a nagyker számítógépén. Ugyanez igaz a gyógyszertárban működő informatikára is (beérkezés, expediálás, raktárkészlet). Ezért a forgalmi folyamatok minden készítmény esetében a nagykertől a gyógyszertáron át a betegig nyomon követhetők tehát ellenőrizhetők is. Tökéletesen idejét múlt és felesleges teher a XXI. században papír alapon végezni adminisztrációt és ellenőrzést. Mivel a fentiek kezdeményezése, szervezése, végrehajtása gyógyszerészi részvétellel történne, ezért itt is elmondható, hogy hivatásunk jogi szabályozása, kontrollja végre megfelelne szakmai, etikai érdekeinknek.

A javaslat megvalósulásának nehézsége(i)

• Informatikai fejlesztés szükséges, de van megoldási lehetőség

• Egységes informatikai interfész kell a lakossági érintőképernyős felületekhez

- Nem várható el a lakosságtól a különböző rendszereken megjelenő képernyő elrendezésekhez, dizájnokhoz való alkalmazkodás

• Egyszeri, nagyobb összegű beruházás szükséges a kivitelezéshez

- A csatlakozni kívánó gyógyszertárak számára támogatási igény megjelenése

A fejlesztés sarkalatos kérdése az informatikai egyeztetés, a meglévő rendszerek összefésülése, együttműködésük biztosítása. Az ATPS koncepció valamennyi hardver eleme jelenleg is rendelkezésre áll. Nem kell semmit kitalálni a működtetéshez. A részt vevő szoftver elemek is mind rendelkezésre állnak. A projekt kivitelezése során ezeknek a szoftver elemeknek a harmonizációját és a meglévő hardver elemekkel történő együttműködését kell megvalósítani. Jó példa erre a budapesti Somfa Gyógyszertár ahol az ATPS koncepció megvalósult. Gondoskodni kell arról, hogy a beteg bármely ATPS patikába is megy be mindenhol ugyanaz a kezelői felület jelenjen meg (érintőképernyős kijelzők). Függetlenül attól, hogy milyen robot vagy egyéb hardver elem található a gyógyszertárban. Nem várható el a betegtől, hogy különböző szoftver megjelenésekhez, dizájnokhoz alkalmazkodjon. Az ATPS koncepció felépítéséből, megjelenéséből, kezelésének változásából jól látszik, hogy a megvalósítása komoly anyagi ráfordítást igényel. Különösen azon gyógyszertárak esetében, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek semmilyen rész elemmel. Azonban látok arra reményt, hogy az egészségpolitika finanszírozási segítséget nyújtson a gyógyszerészettel történő hosszútávú megállapodás alapján.

Végül kedves kollegina, kolléga szeretném a segítségét kérni annak felmérésében, hogy az ATPS koncepció mennyire nyerte el tetszését, egyetértését.