A társadalmi, szakmai szerepünk hanyatlóban van. Aki expediál sajnos viszonylag gyakran tapasztalhatja, hogy a betérő betegek, vásárlók számára a gyógyszertár már nem a gyógyítás szakismeretének szentélye hanem egy egyszerű beszerzési forrás. Gyakran előfordul, hogy belépéskor még csak nem is köszönnek az emberek. A téves önképzés, amit csak súlyosbít az internet világa, olyan helyzetet teremt ami mindenképpen félrevezeti a beteg gyógyuláshoz való hozzáállását. A korábbi gyógyszerész-beteg találkozásból kezd nagyon hiányozni valami.
Volt idő, amikor a gyógyszerész kizárólag az expediálással foglalkozhatott. A gyógyszerkiadás mellett jelentkező járulékos feladatok elvégzése nem a gyógyszerész feladata volt. Az informatika gyógyszertári megjelenése előtt a beteg a gyógyszertárba belépve először az ún. árazóhoz ment. Az árazás nem gyógyszerészi feladat, tehát ebben a pozícióban nem magasan képzett szakember volt. Ott elvégezték a beteg receptjének ill. a vény nélküli vásárlásának a taxálását (árazását) a szakmai taxák segítségével. A beteg kapott egy árazó "cetlit" amivel a kasszához ment. Ott a pénztáros fogadta a beteget, akinek kizárólag a pénztár kezelése volt a feladata. Szintén nem volt egyetemet végzett szakember, de a feladatát maradéktalanul ellátta. A beteg a kifizetett blokkal az ún. kiadóhoz ment. Itt találkozott a gyógyszerésszel, aki segített a betegnek az orvosi terápia okainak megértésében, a mit, miért, mennyit, mikor és hogyan kell szedni klasszikus kérdésekre tudta a választ. A betegek ezt értékelték is.
Mai viszonyaink között az expediálás hármas (árazás-fizetés-kiadás) folyamata összemosódott. Mindent a tára mögött álló expediáló szakember végez. Ebből következik, hogy a betegek egyre ritkábban tapasztalnak magas szintű szakmai tájékoztatást, mert a gyógyszerkiadással együttjáró adat- és számítógép kezelési műveletek elvégzése elszakítják a gyógyszerészt a kvalifikált munkától. Így lesz a gyógyszerészből eladó, az expediálásból pedig egyszerű kereskedelmi aktus.
Aki állt már a tára mögött az pontosan tudja, hogy mire is kell figyelnie a gyógyszert kiadó személynek. A teljesség igénye nélkül felsorolom a folyamatokat. Aki még nem gondolta ezt végig annak felhívom a figyelmét, hogy az expediálásra használt informatikai eszközparkunk pénztárgép, raktári készleteket és személyes egészségügyi adatokat kezelő, személyi azonosító, közpénz kezelő és szakmai ill. hatósági ellenőrzéseket ellátó berendezés is egyben. A pénztárkezelésünk a következő leggyakoribb műveletekből áll. Kezelnünk kell készpénzt, bankkártyát, egészségpénztári kártyát, önkormányzati vagy egyéb utalványt, marketing folyamatokat, kedvezményeket, akciókat. Vényhez kötött gyógyszerkiadás esetén a következő szempontokat kell figyelembe vennünk. Először is tisztázni kell, hogy a kapott vény papír alapú humán orvosi vény, e-recept, e-recept felírási igazolása, állatorvosi vény vagy külföldi vény. Erre azért van szükség mert mindegyik vénytipus feldolgozása más-más eljárást igényel de szinte mindegyik esetében a következőket tesszük: A vény valódiságának, alaki megfelelőségének, a jelölt jogcím megfelelőségének ellenörzése. Az orvos által jelölt adagolás kontrollját is mi végezzük. Feladatunk a legalacsonyabb Napi Terápiás Költségű (NTK) készítmény felajánlásának kötelezettsége (törvényi szintű kötelezettségünk), az interakciók figyelése, a közgyógyellátott beteg gazdasági paramétereinek figyelése (kgy pénztárca, keret), a készlethiány kezelésének esete, a helyettesítési lehetőségek felvetése és magyarázása, a magisztrálisan felírt gyógyszerkészítmény adatainak manuális feldolgozása stb.
Nem csoda hát, hogy a magasan kvalifikált szakszemélyzet jelenléte folyamatosan veszti el jelentőségét. A fentiekben vázolt tevékenységnek nincs köze az egyetemi végzettséghez ugyanakkor minden energiát és lehetőséget elvesz a szakembertől, így az expediálással együttjáró valódi szakmai folyamatokra egyre kevesebb idő jut. A feladat elvégzése futószalag melletti munkával hasonlítható össze és a szakemberek megcsömörléséhez, kiégéséhez vezet.
A mi feladatunk nem az adat és számítógép kezelés. Nem ezért és nem ezt tanultuk hosszú éveken át az egyetemen.
Mi a humán egészségügy részeként az orvos által felállított diagnózisra javasolt terápia végig vitelében kaptunk felhatalmazást és szerepet.
Amíg az orvos a betegségek, addig mi a gyógyszerek szakértői vagyunk. Egyetemi végzettségünk arra predesztinál bennünket, hogy a betegek és az orvos segítségére legyünk a terápia végrehajtása során. Támogassuk a betegeket az egészségügyi problémáik megoldásában hiszen mi vagyunk azok akik tudnak válaszolni a betegek mit, miért, mennyit, mikor és hogyan kell szedni klasszikus kérdéseire.
Mivel a társadalmi és szakmai szerepünk hanyatlóban van, ezért egyenes következmény a szakemberhiány, a fiatalok elpártolása hivatásunktól. Egy humán egészségügyi beállítottságú fiatal embernek egyáltalán nem vonzó amit a patikában a tára túloldalán gyakran lát. Tevékenységünk a laikus számára kimerül az expediálás helyett megvalósuló eladásban. A szakemberhiány pedig a lakosság minőségi ellátásának hanyatlásához vezet. Úgy látom, hogy hivatásunk ezen az úton halad.
Ezen szeretnék változtatni!
